A zsalugáter a legrégebb óta használt árnyékoló típus, amely mind esztétikában, mind funkcionalitásban képes megállni a helyét a mai napig is. Mediterrán, rusztikus hangulatot idéző árnyékoló, ami már messziről odavonzza a tekintetet. Találkozhatunk vele vízparti nyaralókon, éttermeken és vendéglátó helyiségek ablakain.

A hagyományos fából készült zsalugáterek mellett megjelentek az alumíniumból és műanyagból készült változatok is, amik hosszú éveken át megőrzik szépségüket. Aki a minőséget és tartósságot tartja szem előtt, az alumínium zsalugátert fog választani. Bár a ma kapható fa változatok jobb minőségűek mint régen, mégis rendszeres felületkezelésre szorulnak. Az alumínium esetén ilyennel nem kell foglalkoznunk, hiszen ezek szinte semmilyen karbantartást nem igényelnek. Ráadásul az alumínium köztudottan jó hőszigetelő.

A zsalugáter lamellái már nem csak fixen állhatnak, hanem mozgathatók is lehetnek, így tetszőlegesen szabályozható a beeső fény mennyisége. A többfunkciós árnyékolással meghitt hangulatot teremthetünk otthonunkba, ami elősegíti a pihenést és feltöltődést.

Ahogy a legtöbb árnyékoló, úgy a zsalugáter is motorizálható. Ez általában magasabb költségekkel jár, viszont sokkal kényelmesebb és energiatakarékosabb használatot biztosít. A motorizálás lehetőségét mindig érdemes figyelembe venni olyan helyeken, ahol az árnyékolókat napi szinten, akár többször is mozgatjuk.

A hővisszanyerős szellőztető rendszerek használata 2021-től kötelező lesz az új építésű lakásoknál, különben nem kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az új rendelet szerint, a lakóépületeknek közel nulla energiaigényt kell teljesíteniük, amihez már nem elég a jó minőségű nyílászárók beszerelése és a legjobb szigetelés sem. A szabályozásban ugyanis az is szerepel, hogy mennyi friss levegőt kell bejuttatni a helyiségekbe, ami a hagyományos ablaknyitással szinte lehetetlen.

Hogyan működnek a hővisszanyerős szellőztetők?

A központi szellőztetők a lakás belső levegőjének hő- és páratartalmát hasznosítják újra, ezért csökken az épület fűtési-hűtési költsége. A szerkezet kivezető csövén a hőtől megszűrt elhasznált levegő távozik a lakásból és helyette a bevezető csövön friss levegőt szív be a szabadból, amit a hőcserélő szobahőmérsékletűre melegít fel. A friss levegő felmelegítésére, a már visszanyert hőt használja fel a rendszer, így nincs szükség plusz energiára.
A korszerű épületek ma már mind ezzel a rendszerrel vannak felszerelve.

Miért nem elég az ablaknyitás?

A válasz egyszerű: lehetetlen elegendő mennyiségű friss levegőt beengedni a helyiségbe egy nap alatt. 

Egy felnőtt ember friss levegő szükséglete 20-40 m3 óránként. Ha ezt megnézzük egy 3 tagú családra, akkor kb. 100 m3 friss levegőre lenne szükségük óránként. Ha nem cserélődik le a levegő a lakásban, akkor az melegágyat biztosít a különböző szennyező anyagoknak és egy idő után penészfoltok formájában láthatóvá is válik. Egy 80 m2-es lakásnál a hagyományos bukó ablak kb. 130 m3 friss levegőt juttat be 1 óra alatt. 

Milyen előnyei vannak egy ilyen rendszernek?

• energiahatékonyság, alacsonyabb rezsiköltség
• penészesedés megelőzése
• pollenszűrővel ellátható, allergiás tünetek csökkentése
• nincs huzat és utca zaj

Mennyibe kerülnek a hővisszanyerős rendszerek?

A szellőztető ára függ a lakás méretétől, a szerkezet hővisszanyerési hatásfokától, de a különböző szűrőktől is. Egy ilyen rendszer általában milliós árkategóriában mozog, ami elsőre soknak tűnhet, de a hosszútávú megtérülése ennek jóval magasabb. 

Az építőipar jövőre feltehetően továbbra is szárnyalni fog köszönhetően a családtámogatási programoknak és a 2023-ig hatályban lévő 5%-os áfakulcsnak, amelyet a tavaly november 1-ig kiadott építési engedéllyel rendelkező ingatlanokra lehet igénybe venni. A nemzetközi piacon (és egyre inkább a hazain is) évek óta a fenntartható építészeti megoldások uralják a trendet. Az árnyékolástechnika is ezt a vonalat igyekszik követni az energiamegtakarítást segítő termékekkel és a különböző okos otthon megoldásokkal.

Lássuk mik fogják inspirálni a jövő évi trendeket!

1. Vissza a szabadba

A nagy üvegfelületek, nyitható terek és a természet inspirálta színek továbbra is dominálni fogják az otthon trendeket.  Előtérbe kerülnek az olyan árnyékolók, amelyek nem engednek betekintést a privát szféránkba, de ugyan akkor nem zárják ki a természetet sem.
A passzívházak már nem építészeti trendnek, hanem életfilozófiának is felfoghatók, ami arra törekszik, hogy egy egészségesebb és fenntarthatóbb életteret teremtsen a tulajdonosának. Az olyan hőveszteséget minimalizáló árnyékolók, mint a Perfekt St is ezt a filozófiát követik és a jövőben még inkább előtérbe fog kerülni az ilyen jellegű termékek gyártása.

Az egészségtudatos élettér megteremtésében a belga Renson árnyékolók is vélhetően kiveszik a szerepüket a jövőben is. Az itthon is népszerű teraszárnyékolóikkal arra törekednek, hogy új életteret alakítsanak ki a kertben, amit egy évben több hónapon át használhatnak a tulajdonosaik.

2. Automatizált otthon

A Hunter Douglas vezető nemzetközi árnyékolástechnikai gyártócég szerint, az automatizált árnyékolók fontos részei lesznek a 2020-as otthon trendnek. Nem csak a kényelem, de az energiahatékonyság és a biztonság is növelhető a különböző okos kiegészítőkkel. Az időjáráshoz és fényviszonyokhoz kalibrált árnyékolók továbbra is népszerűek lesznek az új ingatlant építők körében. Emellett kiemelt szerepet kap az  árnyékolók összekapcsolása egymással és más eszközökkel, aminek köszönhetően rengeteg módon kommunikálhatunk velük.
A magasabb komforttal rendelkező házak értékállóbbak tudnak maradni hosszútávon, ezért befektetési szempontból is érdemes figyelembe venni, hogy milyen árnyékolót választunk.

3. Gyermek- és állatbarát árnyékolók

Az elmúlt hónapokban sok nagy gyártónál kerültek előtérbe a gyermek- és állatbarát megoldások. Itt vissza is kanyarodunk a motoros árnyékolók előtérbe helyezésére, hiszen ezeknél nem áll fent annak a veszélye, hogy a gyermek leszakítja vagy maga köré tekeri a gyöngyláncot. Az elektronikusan vezérelhető árnyékolóknál a gyártók úgy alakítják ki a termékeket, hogy a vezetékek rejtve legyenek, ami mind biztonsági mind esztétikai szempontból előnyösebb.

A pergolák több száz éves töretlen népszerűségnek örvendenek, ha a kertek díszítéséről van szó. Számtalan felhasználási módja lehet, a kellemes kerti lugastól kezdve a terasz fedéséig. Utóbbi esetén érdemes lehet tetővel ellátni a pergolát, annak érdekében, hogy védjük az alatta lévő bútorokat és minden időben kellemes pihenőhely legyen. Vannak olyan típusok, amik már alapból rendelkeznek tetővel, de a kész pergolát is lehet utólag árnyékolni. 

Mivel fedjük le a már meglévő pergolát?

A pergolák többsége fából készül, amiket alulról vagy felülről lehet a legegyszerűbben árnyékolóval ellátni. A legjobb az, ha az árnyékoló, a pergola fölé tud kerülni, mert ilyenkor jobban véd a felmelegedés ellen és megvédi a fát a környezeti hatásoktól. A pergola és a helyszín adottságaitól függ, hogy hova szerelhető fel az árnyékoló, ezért mindenképp javasolt az előzetes helyszíni egyeztetés a kivitelezővel.

Egy gyakori megoldás a motoros textilárnyékoló, könnyű kezelhetősége és gyors felszerelhetősége miatt. Lehetőleg olyat válasszunk, ami dupla rugós technológiával felszerelt, - mint például a Varisol termékei, mert ez mindig feszesen tartja a textilt, így nem fog megrogyni és nem lesz gyűrött.

A nyitott pergolák árnyékolásánál minden esetben figyelnünk kell a nap- és szélvédelemre, ezért érdemes jó minőségű, magas UV álló textileket választani és az elektromos árnyékolót érzékelőkkel ellátni. Igény szerint a textilek lehetnek vízállóak is, erről érdemes vásárlás előtt tájékozódni.

Mennyibe kerül a pergola fedése?

Az árnyékolók árai méret és textil típus függők. Ha hosszantartó, jó minőségű árnyékolót szeretnénk, ami nem csak dekorációs célt szolgál, akkor százezres nagyságrendben érdemes gondolkoznunk. Ezek a termékek egyedileg készülnek, ezért biztosak lehetünk abban, hogy pontosan a mi igényeinkre lesznek szabva. 

Dekoriációs céllal pár tízezer forintért vehetünk függönyt, azonban számoljunk azzal, hogy gyorsan koszolódni fog és elázás esetén bepenészedhet. Sima függönyt tetőként nem érdemes használni, inkább tegyük fel oldalárnyékolónak fedett pergolához.

A passzívház koncepció Németországból indult el még a 80-as évek végén és mára már egész Európa szerte ismert az új házat építők körében. A passzívházak ökológiai lábnyoma minimális azáltal, hogy nem a konvencionális fűtőrendszereket használja, hanem az elektronikai és gáz működtetésű eszközök (pl.: hűtőszekrény, számítógép, tv stb.) által generált hőt. Egy standard építésű ház esetén, ez a felszabadult hő elszökne az épületből, a passzívházak azonban bent tartják azt, így csak annyi külső energiát használ a ház, ami a levegőcsere utáni fűtéshez kell.

Egy épület akkor minősíthető passzívháznak, ha az éves fűtési/hűtési hőszükséglete maximum 15 kWh/m², a ház belső hőmérsékletének 25 C° feletti (túlmelegedési határérték) gyakorisága éves szinten maximum 10%, a ház összes primer energiaszükséglete éves szinten maximum 120 kWh/m², a légtömörség pedig maximum 0,61/h.

1. Szellőztetőrendszer

Ahogy azt már több uniós országban is alkalmazzák, Magyarországon 2021-től az új építésű házaknak közel nulla energiaigényűnek kell lennie, különben nem kaphatnak lakhatási engedélyt.

A hővisszanyerős szellőztetőrendszerek kulcsfontosságúak az alacsony energiaigényű házak építésénél. Ilyen rendszer nélkül sem a 2021-es törvény feltételei, sem a passzívház minősítés feltételei nem teljesíthetők. 

A hővisszanyerős szellőztetőrendszerek a levegőcserét kontrollált módon, pazarlás nélkül oldják meg. A rendszer kintről friss levegőt szív be, amelyet a ház belső hőmérsékletének megfelelően felmelegít vagy lehűt, majd ezt továbbítja az egyes helyiségekbe. A benti elhasznált levegő ugyanezen a rendszeren megy keresztül, és a helyiségekben felszabadult hővel melegíti fel a beérkező friss levegőt, majd a felesleges hőtől megszabadult, elhasznált levegőt továbbítja a szabadba.

Ezen berendezések hővisszanyerési hatásfoka akár 90% is lehet típustól függően. A passzívház minősítéshez minimum 75%-os hatásfokot kell elérni.

2. Tökéletesen illeszkedő nyílászárók

A passzívház minősítés másik fontos szempontja a megfelelő nyílászárók megválasztása, amik nem engedik elszökni az épületben keletkezett hőt. A rosszul szigetelt falak, nem megfelelően beépített ajtók és ablakok hőhidat képezhetnek és hozzájárulnak az épület energiaigényének emelkedéséhez. 

Az ablakoknak és ajtóknak van egy úgynevezett hőátbocsátási képessége, aminek értéke minél kisebb annál jobb. A passzívház minősítéshez a hőátbocsátási képességnek kisebbnek kell lennie, mint 0,80 W/m²K. Ezt az értéket "U" betű jelzi, a mellette lévő alsó index pedig a nyílászáró azon részére utal, amire az érték vonatkozik, - pl.: Uf = 0.5-1 W/m²K, az ablakkeret hőátbocsátási értéke.

A nyílászárók kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe a keret vastagságát, a tömítések számát (legalább 3x-os), szendvicspaneles-e (ez a legjobb technológia), illetve, hogy a kamrák száma arányban van-e a beépítési mélységgel. 

3. Árnyékolás

Az árnyékolók hozzájárulnak az épület hőtartó képességéhez, így fontos a megfelelő anyagból és beépítéssel kivitelezett árnyékolók választása. Ahogy a nyílászárók esetén is, itt is fontos a hőhídmentes beépítés. Az árnyékolóknál oda kell figyelni a tokrendszer szerkezetének beépítési csomópont rajzára és törekedni a hőhídképződés minimalizálására.

Redőnyrendszerek közül a Perfekt St és a Perfekt AE termékek teljesen zárt tokszerkezetek, így maximális hőszigetelést biztosítanak. A megfelelő tok megválasztása esetén, a zsaluzia is kiváló árnyékolója lehet a passzívháznak és állítható lamelláival szabályozhatjuk a helyiségekbe beeső fény mennyiségét is.